Hétfői idézetek #6

"Voldemort gúnyosan sziszegett.
- Potter csak tréfál - mondta, vörös szemét kerekre nyitva. - Neki nem ez a módszere. Ma ki lesz a pajzsod, Potter?
- Senki - felelte Harry. - Nincs több horcrux. Ketten maradtunk. Nem élhet az egyik, míg él a másik, és egyikünk most örökre el fog tűnni...
- Egyikünk? - Voldemort egész teste megfeszült, vörös szeme rezzenéstelenül meredt, akár a marni készülő kígyóé. - Te leszel az, kölyök! Te, aki mindig megmentett a véletlen meg a szálakat mozgató Dumbledore.
- Véletlen volt, mikor az anyám az életét adta, hogy megmentsen? - tette fel a kérdést Harry. Még mindig kerülgették egymást: egy láthatatlan kör mentén lépkedtek, állandó távolságot tartva egymástól. Harry nem látott semmi mást, csak Voldemort arcát.
- Véletlen volt, hogy kiálltam ellened a temetőben? Véletlen volt, hogy ma este nem védekeztem, mégis életben maradtam, és visszatértem, hogy tovább harcoljak?
- Véletlen! - üvöltötte Voldemort, de még mindig nem támadott. A több száz fős tömeg kőszobrok erdejeként vette körül öket: mintha levegőt se vet volna senki kettejükön kívül."

Harry Potter és a Halál Ereklyéi
Hiba a tervben
604. oldal